NYAKUNKON AZ E FIZETÉS HATÁRIDEJE
A kereskedelmi törvény módosítása után jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlói számára. Milyen lehetőségekkel élhet az érintett, nagyjából 60 ezer kereskedő, milyen változást hozhat az üzletmenetben az e-fizetés?
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása alapján 2021. január 1-től valamennyi online kasszát használó kereskedő köteles lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlóinak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatásai szerint tavaly szeptemberben 213 ezer online kassza üzemelt Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanakkor idén június végén 112 ezer kereskedőhelyen 152 ezer bankkártya-elfogadó POS-terminál működött. Így nagyjából 60 ezer online pénztárgép mellett kell megteremteni az elektronikus fizetés lehetőségét jövő januárig.
A jogalkotó célja egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorítása volt. Magyarországon a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2020. június végére 6.965 milliárd forintra nőtt, egy év alatt 12 százalékkal, 753 milliárd forinttal emelkedett a bankjegyekben és érmékben elérhető forintok összértéke, ezzel a mértékkel Magyarország a 3. legnagyobb GDP-arányos készpénzállománnyal bír Európában. Mindez pedig rendkívül sokba kerül: a készpénzhasználat teljes társadalmi költségét az MNB korábban évi 400 milliárd forintra becsülte. Véleményük szerint tudatosabb pénzkezeléssel ennek negyede lenne megspórolható, vagyis minden magyar polgár zsebében – azaz stílusosabban számláján – évi 10 ezer forint maradhatna, ha sikerülne előrelépni az elektronikus fizetés terén.
Az előrelépésnek eddig számos akadálya volt. Hiába van hazánkban lényegében egy évtizede 9 millió bankkártya forgalomban, a bankkártya-elfogadás a legutóbbi évekig főként azokra a közepes- és nagy kereskedőkre koncentrálódott, ahol sokan vásároltak – a POS-készülékek száma csak 2016-ban lépte át a 100 ezret. Az elmúlt években ugyanakkor kormányzati program indult a bankkártya-elfogadás népszerűsítésére, s emellett a bankkártya-elfogadásban egymással versengő pénzintézeteknek is fontossá vált új partnereket találni. A bankkártya elfogadás másik fő akadályát az a kereskedői félelem jelentette, hogy a készpénzes fizetéssel szemben az elektronikus fizetés könyvelt tranzakció. Ugyanakkor az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgépek bevezetésével a jövedelemeltitkolás nagyban megnehezült, így ez az érv mára lényegében kiüresedett.
A 2020-as koronavírus-járvány ugyanakkor alapvetően módosította a fogyasztói szokásokat, előtérbe került a biztonság a fizetésforgalom terén is. Márpedig a készpénzhasználattal szemben az elektronikus fizetés, az érintőkártyák használata számottevően csökkenti a fizikai kontaktust a vevő és az eladó között, s ez mind a fogyasztónak, mind a kereskedőnek érdeke. Aligha véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium a januártól hatályba lépő változást a kormany.hu oldalon az alábbiakkal indokolta: “A magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021-től elektronikusan is lehet fizetni. A készpénzen ugyanis – a WHO vizsgálata szerint – a koronavírus akár kilenc napig is életképes maradhat.”
A pandémiának köszönhetően az emberek egyre inkább kezdték el plasztikjaikat vásárlásra használni. Az online pénztárgép-adatok szerint az idén augusztusig a készpénzes vásárlások darabszáma 36, míg értékük 23 százalékkal esett vissza (ebben természetesen a járvány miatti boltzárások játszanak komoly szerepet.) Eközben ugyanakkor a kártyás vásárlások száma csak 10 százalékkal csökkent, az így elköltött összeg ugyanakkor 3 százalékkal még emelkedni is tudott éves összevetésben. Az emberek az első tapasztalatok szerint megkedvelték, s már többször követelik is az elektronikus fizetést – a járvány első hullámát követő hónapok adataiban nem látszik komolyabb korrekció a készpénzes fizetés felgyorsult visszaszorulása terén.
Az e-fizetés elterjedése előtt álló akadályok közül ma már lényegében csak az a korábbi percepció áll, amely szerint az elektronikus (bankkártyás) fizetés drága mulatság. Természetesen nem ítélhető el egyetlen kereskedő sem azért, mert nem érzi a készpénz társadalmi költségét, s azért sem, mert a készpénzkezeléshez kapcsolódó tényleges ráfordításait sem összegzi, noha például a napi kasszazárások időigényével mindenki szembesült már, mint ahogy azzal is, hogy a rossz visszaadás miatt a készpénzforgalomban lényegesen nagyobb a pénztárhiány. A készpénzhasználat költségeit növeli céges szinten, hogy a vállalkozások közterheiket (például adó- és járulékfizetésüket) csak elektronikusan tudhatják le, míg a cégek közötti B2B kereskedelemben az immár értékhatár nélküli online számlázás húzza magával az e-fizetés elterjedését. Ha pedig az eddig készpénzre épülő értékesítési láncok új helyein jelenik meg készpénzmentes megoldás (amit pl. az online rendelés, az előrefizetés elterjedése is segít), akkor egy idő után a kereskedők a készpénz felhasználhatóságának szűkülését óhatatlanul a készpénzhasználat költségeinek emelkedéseként élik majd meg.
De persze, a kereskedőknek ma még nem ezekkel a költséggel van főképp problémájuk, ők azt a pénzt sajnálják, amelyet például a bankkártya elfogadásért kell fizetni a lehetőséget biztosító pénzintézeteknek. Az elmúlt években a már említett kormányzati programnak köszönhetően a piacon a legkisebb kereskedőknek is elérhetővé vált akár 1 százalék alatti költség mellett a bankkártya-elfogadó terminál telepítése, az MNB statisztikái szerint a piacon az a kereskedő, aki napi 10-12 ezer forint értékű bankkártyás-forgalmat tud realizálni, átlagosan 1,5 százalékos költség mellett tud szolgáltató partnert találni.
Sokaknak persze a fenti díj is magasnak tűnhet, ám a költségeket érdemes azok bevételre gyakorolt hatásával együtt vizsgálni. Az online pénztárgéppel bíró kereskedőknél az év első 8 hónapjában a készpénzes fizetés átlagértéke 2.762 forint volt, miközben bankkártyával ennek több, mint kétszeresét 6.354 forintot költöttek a vásárlók. Számos kutatás azt mutatja, hogy az ügyfelek 15-20 százalékkal többet költenek a kereskedőknél, ha nem kell figyelemmel lenniük arra, mennyi készpénz lapul a tárcájukban. Ezt hívják impulzusvásárlásnak, aminek forgalomnövelő hatásának szemben a már említett 1-1,5 százalékos költség hatékony befektetésnek bizonyul – arról nem is beszélve, hogy a kártyaelfogadás költségeiben egyéb banki költségek is benne vannak.
A technika fejlődésével ráadásul a bankkártya-elfogadás infrastrukturális háttere is egyre olcsóbb lesz: azt már-már megszoktuk, hogy plasztik helyett sokan a mobiltelefonjukba digitalizált bankkártyájukkal tudnak fizetni, ám az okostelefonok ma már egy applikáció segítségével arra is alkalmasak, hogy bankkártya-elfogadóvá váljanak. Ez a megoldás nem igényel költséges POS-készülék beszerzést, s folyamatos kiszállásos szervízt sem.
Ráadásul az e-fizetésen ma már nem csak a bankkártyás fizetést értjük. Hazánkban a világon elsőként 2020. márciusától valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást, amelynek köszönhetően a hét minden napján, 24 órában a 10 millió forint alatti átutalások maximum 5 másodpercen belül teljesülnek. Ez a sebesség már a kereskedelmi egységekben történő fizetésre is alkalmassá teszi a megoldást. A megoldáshoz kapcsolt kényelmi szolgáltatások azt is lehetővé teszik, hogy a fizető félnek ne kelljen az eladó hosszú bankszámlaszámát bepötyögnie, ezt egy QR-kód megadásával a bankja által biztosított felületen lehet abszolválni, illetve arra is van mód, hogy a kereskedő másodlagos azonosítót rögzítsen, így az átutalás fogadóját a mobilszáma, email címe vagy – kereskedők esetén ez is jól jöhet – adószáma alapján azonosíthatja a bank. Az azonnali átutalással ősztől arra is mód van, hogy a befizetendő összeget a kereskedő „kérje el” vevőjétől: a fizetési kérelemmel pillanatok alatt megtörténhet a fizetés, a kereskedő pedig biztos lehet benne, hogy pontosan a számla végösszegét fizette ki a tranzakciót jóváhagyó vevője.
Azt, hogy az elérhető lehetőségek közül az adott kereskedő számára melyik lehet az üdvözítő megoldás az új szabálynak történő megfelelésre, azt a kereskedő által lebonyolított forgalom, a vásárlási csúcsok vizsgálata adhatja meg. Ennek eldöntésében a kereskedők számíthatnak a pénzügyi szolgáltatók tanácsaira. Ami bizonyos, az elkövetkező hetekben szinte minden kereskedő kap majd tájékoztatást, ajánlatot is a szolgáltatóktól – de a döntést mindenképp nekik kell meghozniuk. Nem árt sietni – a karácsonyi vásárlási csúcs idején ugyanis bizonyosan kevesebb idő jut majd az e-fizetéssel kapcsolatos ügyek intézésére…
Úgy gondoljuk, sokan az alapvető információszerzési szakaszban járnak ma még, s számosak kérik a kapcsolódó döntések meghozatalához a könyvelők, könyvvizsgálók szakmai segítségét, tanácsait is – a vonatkozó információk összefoglalásával nekik is szeretnénk segíteni, s ezzel is megköszönni együttműködésüket.
A cikk szerzője:
Prof. Dr. Kovács Levente