A kereskedelmi törvény módosítása után jövő januártól minden online pénztárgéppel rendelkező kereskedőnek biztosítania kell valamilyen elektronikus fizetési megoldást vásárlói számára. Milyen lehetőségekkel élhet az érintett, nagyjából 60 ezer kereskedő, milyen változást hozhat az üzletmenetben az e-fizetés?

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása alapján 2021. január 1-től valamennyi online kasszát használó kereskedő köteles lesz elektronikus fizetési lehetőséget biztosítani vásárlóinak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal kimutatásai szerint tavaly szeptemberben 213 ezer online kassza üzemelt Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanakkor idén június végén 112 ezer kereskedőhelyen 152 ezer bankkártya-elfogadó POS-terminál működött. Így nagyjából 60 ezer online pénztárgép mellett kell megteremteni az elektronikus fizetés lehetőségét jövő januárig.

A jogalkotó célja egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorítása volt. Magyarországon a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2020. június végére 6.965 milliárd forintra nőtt, egy év alatt 12 százalékkal, 753 milliárd forinttal emelkedett a bankjegyekben és érmékben elérhető forintok összértéke, ezzel a mértékkel Magyarország a 3. legnagyobb GDP-arányos készpénzállománnyal bír Európában. Mindez pedig rendkívül sokba kerül: a készpénzhasználat teljes társadalmi költségét az MNB korábban évi 400 milliárd forintra becsülte. Véleményük szerint tudatosabb pénzkezeléssel ennek negyede lenne megspórolható, vagyis minden magyar polgár zsebében – azaz stílusosabban számláján – évi 10 ezer forint maradhatna, ha sikerülne előrelépni az elektronikus fizetés terén.

Az előrelépésnek eddig számos akadálya volt. Hiába van hazánkban lényegében egy évtizede 9 millió bankkártya forgalomban, a bankkártya-elfogadás a legutóbbi évekig főként azokra a közepes- és nagy kereskedőkre koncentrálódott, ahol sokan vásároltak – a POS-készülékek száma csak 2016-ban lépte át a 100 ezret. Az elmúlt években ugyanakkor kormányzati program indult a bankkártya-elfogadás népszerűsítésére, s emellett a bankkártya-elfogadásban egymással versengő pénzintézeteknek is fontossá vált új partnereket találni. A bankkártya elfogadás másik fő akadályát az a kereskedői félelem jelentette, hogy a készpénzes fizetéssel szemben az elektronikus fizetés könyvelt tranzakció. Ugyanakkor az adóhivatalhoz bekötött online pénztárgépek bevezetésével a jövedelemeltitkolás nagyban megnehezült, így ez az érv mára lényegében kiüresedett.

A 2020-as koronavírus-járvány ugyanakkor alapvetően módosította a fogyasztói szokásokat, előtérbe került a biztonság a fizetésforgalom terén is. Márpedig a készpénzhasználattal szemben az elektronikus fizetés, az érintőkártyák használata számottevően csökkenti a fizikai kontaktust a vevő és az eladó között, s ez mind a fogyasztónak, mind a kereskedőnek érdeke. Aligha véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium a januártól hatályba lépő változást a kormany.hu oldalon az alábbiakkal indokolta: “A magyar családokat és az egész lakosság egészségét védi az, hogy ahol van online pénztárgép, ott 2021-től elektronikusan is lehet fizetni. A készpénzen ugyanis – a WHO vizsgálata szerint – a koronavírus akár kilenc napig is életképes maradhat.”

A pandémiának köszönhetően az emberek egyre inkább kezdték el plasztikjaikat vásárlásra használni. Az online pénztárgép-adatok szerint az idén augusztusig a készpénzes vásárlások darabszáma 36, míg értékük 23 százalékkal esett vissza (ebben természetesen a járvány miatti boltzárások játszanak komoly szerepet.) Eközben ugyanakkor a kártyás vásárlások száma csak 10 százalékkal csökkent, az így elköltött összeg ugyanakkor 3 százalékkal még emelkedni is tudott éves összevetésben. Az emberek az első tapasztalatok szerint megkedvelték, s már többször követelik is az elektronikus fizetést – a járvány első hullámát követő hónapok adataiban nem látszik komolyabb korrekció a készpénzes fizetés felgyorsult visszaszorulása terén.

Az e-fizetés elterjedése előtt álló akadályok közül ma már lényegében csak az a korábbi percepció áll, amely szerint az elektronikus (bankkártyás) fizetés drága mulatság. Természetesen nem ítélhető el egyetlen kereskedő sem azért, mert nem érzi a készpénz társadalmi költségét, s azért sem, mert a készpénzkezeléshez kapcsolódó tényleges ráfordításait sem összegzi, noha például a napi kasszazárások időigényével mindenki szembesült már, mint ahogy azzal is, hogy a rossz visszaadás miatt a készpénzforgalomban lényegesen nagyobb a pénztárhiány. A készpénzhasználat költségeit növeli céges szinten, hogy a vállalkozások közterheiket (például adó- és járulékfizetésüket) csak elektronikusan tudhatják le, míg a cégek közötti B2B kereskedelemben az immár értékhatár nélküli online számlázás húzza magával az e-fizetés elterjedését. Ha pedig az eddig készpénzre épülő értékesítési láncok új helyein jelenik meg készpénzmentes megoldás (amit pl. az online rendelés, az előrefizetés elterjedése is segít), akkor egy idő után a kereskedők a készpénz felhasználhatóságának szűkülését óhatatlanul a készpénzhasználat költségeinek emelkedéseként élik majd meg.

De persze, a kereskedőknek ma még nem ezekkel a költséggel van főképp problémájuk, ők azt a pénzt sajnálják, amelyet például a bankkártya elfogadásért kell fizetni a lehetőséget biztosító pénzintézeteknek. Az elmúlt években a már említett kormányzati programnak köszönhetően a piacon a legkisebb kereskedőknek is elérhetővé vált akár 1 százalék alatti költség mellett a bankkártya-elfogadó terminál telepítése, az MNB statisztikái szerint a piacon az a kereskedő, aki napi 10-12 ezer forint értékű bankkártyás-forgalmat tud realizálni, átlagosan 1,5 százalékos költség mellett tud szolgáltató partnert találni.

Sokaknak persze a fenti díj is magasnak tűnhet, ám a költségeket érdemes azok bevételre gyakorolt hatásával együtt vizsgálni. Az online pénztárgéppel bíró kereskedőknél az év első 8 hónapjában a készpénzes fizetés átlagértéke 2.762 forint volt, miközben bankkártyával ennek több, mint kétszeresét 6.354 forintot költöttek a vásárlók. Számos kutatás azt mutatja, hogy az ügyfelek 15-20 százalékkal többet költenek a kereskedőknél, ha nem kell figyelemmel lenniük arra, mennyi készpénz lapul a tárcájukban. Ezt hívják impulzusvásárlásnak, aminek forgalomnövelő hatásának szemben a már említett 1-1,5 százalékos költség hatékony befektetésnek bizonyul – arról nem is beszélve, hogy a kártyaelfogadás költségeiben egyéb banki költségek is benne vannak.

A technika fejlődésével ráadásul a bankkártya-elfogadás infrastrukturális háttere is egyre olcsóbb lesz: azt már-már megszoktuk, hogy plasztik helyett sokan a mobiltelefonjukba digitalizált bankkártyájukkal tudnak fizetni, ám az okostelefonok ma már egy applikáció segítségével arra is alkalmasak, hogy bankkártya-elfogadóvá váljanak. Ez a megoldás nem igényel költséges POS-készülék beszerzést, s folyamatos kiszállásos szervízt sem.

Ráadásul az e-fizetésen ma már nem csak a bankkártyás fizetést értjük. Hazánkban a világon elsőként 2020. márciusától valamennyi pénzintézet köteles biztosítani az azonnali átutalást, amelynek köszönhetően a hét minden napján, 24 órában a 10 millió forint alatti átutalások maximum 5 másodpercen belül teljesülnek. Ez a sebesség már a kereskedelmi egységekben történő fizetésre is alkalmassá teszi a megoldást. A megoldáshoz kapcsolt kényelmi szolgáltatások azt is lehetővé teszik, hogy a fizető félnek ne kelljen az eladó hosszú bankszámlaszámát bepötyögnie, ezt egy QR-kód megadásával a bankja által biztosított felületen lehet abszolválni, illetve arra is van mód, hogy a kereskedő másodlagos azonosítót rögzítsen, így az átutalás fogadóját a mobilszáma, email címe vagy – kereskedők esetén ez is jól jöhet – adószáma alapján azonosíthatja a bank. Az azonnali átutalással ősztől arra is mód van, hogy a befizetendő összeget a kereskedő „kérje el” vevőjétől: a fizetési kérelemmel pillanatok alatt megtörténhet a fizetés, a kereskedő pedig biztos lehet benne, hogy pontosan a számla végösszegét fizette ki a tranzakciót jóváhagyó vevője.

Azt, hogy az elérhető lehetőségek közül az adott kereskedő számára melyik lehet az üdvözítő megoldás az új szabálynak történő megfelelésre, azt a kereskedő által lebonyolított forgalom, a vásárlási csúcsok vizsgálata adhatja meg. Ennek eldöntésében a kereskedők számíthatnak a pénzügyi szolgáltatók tanácsaira. Ami bizonyos, az elkövetkező hetekben szinte minden kereskedő kap majd tájékoztatást, ajánlatot is a szolgáltatóktól – de a döntést mindenképp nekik kell meghozniuk. Nem árt sietni – a karácsonyi vásárlási csúcs idején ugyanis bizonyosan kevesebb idő jut majd az e-fizetéssel kapcsolatos ügyek intézésére…

Úgy gondoljuk, sokan az alapvető információszerzési szakaszban járnak ma még, s számosak kérik a kapcsolódó döntések meghozatalához a könyvelők, könyvvizsgálók szakmai segítségét, tanácsait is – a vonatkozó információk összefoglalásával nekik is szeretnénk segíteni, s ezzel is megköszönni együttműködésüket.

A cikk szerzője:

Prof. Dr. Kovács Levente

The post NYAKUNKON AZ E FIZETÉS HATÁRIDEJE appeared first on Székhelyszolgáltató.

EURÓPAI BÍRÓSÁG: EZT NEM AKADÁLYOZHATJA MEG AZ ÁLLAM.

Az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését. A szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető – hozta meg ez elmúlt évek magyar devizahiteles szempontból egyik legfontosabb ítéletét ma az Európai Bíróság. A döntés természetesen nem jelenti a szerződések automatikus semmisségét, és azt sem, hogy ne kellene tovább törleszteni a hitelt.

Az eddigi magyar gyakorlat

A tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett hitelszerződések esetében a jelenlegi többségi bírói álláspont alapján az a magyar gyakorlat, hogy hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe. Így foglalt állást már 2015-ben a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete, a magyar gyakorlatban eddig ez volt a jellemző.

Kérdés, milyen fordulatot hoz ebben az Európai Bíróság mostani ítélete, azt is figyelembe véve, hogy átfogó vizsgálatot folytat idén a Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben. Az év első felében többek között azt tanulmányozzák, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók. Bekérik ehhez az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő. További részletek erről:

2018.12.07 08:09Fordulat a devizahitelek ügyében: nagy bejelentést tett a Kúria

Ahogy azonban az Európai Bíróság mai ítéletéből kiderül, nem egyszerűen a magyar bírói gyakorlattal van problémája az Európai Bíróságnak, hanem azokkal a 2014-es magyar elszámolási törvényekkel is, amelyek bizonyos esetekben megakadályozzák a hitelszerződések visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

A friss ítélet háttere

2007 májusában Dunai Zs. az Erste Bank Hungaryvel – egy magyar jog szerint működő bankkal – svájci frank (CHF) alapú kölcsönszerződést kötött. A szerződés értelmében a kölcsönt forintban (HUF) kellett folyósítani a kölcsönvevő részére, és a CHF-ről HUF-ra történő átváltásnak a bank által a hitel folyósításának napján alkalmazott CHF-HUF árfolyam szerint kellett történnie. A szerződés azt is előírta, hogy a kölcsönt HUF-ban kell törleszteni és a törlesztőrészletek összegét a bank által az egyes törlesztések napján alkalmazott eladási árfolyamnak megfelelő CHF-HUF árfolyam alapján kell kiszámítani. Az, hogy a kölcsön CHF alapú volt, azonban HUF-ban folyósították, a CHF-HUF árfolyam változása miatt árfolyamkockázattal járt. A szerződés értelmében az árfolyamkockázatot a kölcsön felvevője viselte. A szerződéskötést követő években az árfolyamkockázat a HUF-nak a CHF-fel szembeni erőteljes leértékelődésében valósult meg, és ezáltal a HUF-ban törlesztendő összeg jelentősen megemelkedett. 2014-ben Magyarország több törvényt hozott (a továbbiakban: 2014. évi törvények) többek között a devizaalapú kölcsönszerződések bizonyos, tisztességtelen szerződési feltételeinek módosítása érdekében, ideértve azon feltételt is, amely lehetővé tette a bankok számára a kölcsön folyósításakor és törlesztésekor alkalmazott eltérő árfolyamokból adódó árfolyamrésből eredő haszonszerzést. 2014. évi törvények ugyanakkor nem vonatkoztak e szerződések rendelkezéseire annyiban, amennyiben azok az árfolyamkockázathoz kapcsolódtak, amelyet így továbbra is a kölcsön felvevője viselt.

A 2014. évi törvények azt is előírják, hogy a hitelfelvevő nem nyilváníttathat visszamenőleges hatállyal (vagyis az érvénytelenítésről szóló bírósági határozat meghozatalának időpontját megelőző időszakra tekintettel) érvénytelennek egy olyan kölcsönszerződést, amely olyan tisztességtelen szerződési feltételt tartalmaz, mint például az árfolyamkockázat, amelyre e törvények nem vonatkoznak közvetlenül.

A Dunai Zs. és az Erste Bank Hungary között a kölcsönszerződésük érvényességével kapcsolatban folyamatban lévő ügyben eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) azt kérte, hogy a z Európai Bíróság a 2014. évi törvényeknek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel való összeegyeztethetőségéről határozzon, amely irányelv szerint egyfelől az ilyen szerződési feltételek nem kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve, másfelől az ilyen rendelkezéseket tartalmazó szerződés csak akkor tartható érvényben, ha az a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.

Sorsdöntő ítélet

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.). Az Európai Bíróság a ma hozott ítéletében elsőként megállapítja, hogy a magyar jogalkotó azzal, hogy a hitelintézetek azon gyakorlatához kapcsolódó problémákat, hogy árfolyamrésre vonatkozó szerződési feltételeket tartalmazó kölcsönszerződéseket kötnek, e szerződési feltételek törvényi úton történő módosításával orvosolta, miközben a kölcsönszerződéseket érvényben tartotta, megfelelt a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett célkitűzésnek. E cél ugyanis a felek közötti egyensúly helyreállítása valamely szerződés egésze érvényességének a lehetőségek szerinti fenntartásával, nem pedig a tisztességtelen feltételeket tartalmazó valamennyi szerződés semmissé nyilvánítása.

E vonatkozásban az Európai Bíróság ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt főszabály szerint úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, és így nem fejthet ki joghatást a fogyasztóra nézve, akinek lehetővé kell tenni az ugyanolyan jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, mint amilyenben az említett kikötés hiányában lenne.

Következésképpen, az árfolyamréssel kapcsolatos szerződési feltételeket illetően a 2014. évi törvényeket úgy kell tekinteni, hogy azok tiszteletben tartják az irányelvet, feltéve hogy e törvények lehetővé teszik azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó az ilyen tisztességtelen szerződési feltételek hiányában lett volna, többek között azzal, hogy biztosítják az eladó vagy szolgáltató által e szerződési feltételek alapján szerzett jogalap nélküli előnyök visszatérítéséhez való jogot.

A magyar bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen esetben teljesült-e ez a feltétel. Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételt illetően az Európai Bíróság rámutat, hogy az határozza meg a szerződés elsődleges tárgyát, így abban az esetben, ha bizonyítják e szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, az ilyen rendelkezést tartalmazó szerződés érvényben tartása nem tűnik jogilag lehetségesnek, ezt azonban a magyar bíróságnak kell mérlegelnie.

E tekintetben a Bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapján megállapítja, hogy a 2014. évi törvények, úgy tűnik, azt eredményezik a fogyasztó számára, hogy ha az többek között az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozik, akkor azt is kérnie kell az eljáró bíróságtól, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályosnak.

Így e törvények megakadályozhatják a fogyasztónak az érintett tisztességtelen szerződési feltétel alóli mentesülését, és az ilyen szerződési feltételt tartalmazó szerződés teljes egészében történő megsemmisítésének lehetőségét olyan esetekben, amikor e szerződési feltétel hiányában e szerződés nem teljesíthető. Ebből következően a 2014. évi törvények nem összeegyeztethetők az irányelvből eredő követelményekkel.

Irodánk az elmúlt évek devizahiteles pereiben igazságügy könyvszakértői szakvéleményeket készített az érvénytelen szerződés esetén fenálló Ptk. szerinti tartozás kimutatására!

The post Sorsdöntő fordulat a devizahitelek ügyében: megsemmisíthetők a szerződések! appeared first on Székhelyszolgáltató.

Mellékelek egy végzést az adatvédelmi ellenőrzések beindulásáról. Akinek még nincs GDPR szabályzata és a hozzá kapcsolódó dokumentációja, ideje komolyan vennie, forduljon hozzánk bizalommal a bírság elkerülése érdekében!

The post Kezdődnek a GDPR ellenőrzések appeared first on Székhelyszolgáltató.

Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az

ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.

A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek.

Ezek a következők:

• Ø az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások,
• a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások,
• Ø a  kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege,
• Ø ahol adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• Ø az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
• Ø a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.

Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül a javaslat

szerint.

A törvényjavaslat alapelve szerint az adó „megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás

igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, támogatás összegét nem befolyásolja”.

A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:

- a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;

- a munkaerőpiacra lépők;

- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők

- a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;

- valamint a közfoglalkoztatottak után.

A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól. Az új kedvezményrendszer azt jelenti, hogy megszűnnek a munkahelyvédelmi akcióterv által biztosított adókedvezmények.

A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni, viszont a javaslat elfogadása esetén a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe.

The post Változások a szociális hozzájárulási adó rendszerében appeared first on Székhelyszolgáltató.

„Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról„ címet viselő salátatörvény-javaslat csaknem minden adótörvényt módosít 255 paragrafusban és 182 oldalon.

Cafeteria: csak a SZÉP kártya marad

Jövőre csak a SZÉP kártya marad meg béren kívüli juttatásként, az összes többit a kormány megszüntetné – csak annyi a jó hír, hogy az adóalap meghatározásakor már nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót.

A javaslat nem pusztán az eddig kedvezményesen, hanem a jelenleg teljes szja-mentesen adható juttatásokat is megszüntetné. A javaslat 18. §-ában hosszasan sorolódnak a hatályon kívül helyező rendelkezések: vége a lakáscélú munkáltatói támogatásnak, a diákhitel törlesztéshez adott munkáltatói juttatásnak, a sportrendezvényre szóló adómentes belépőknek, a mobilitási célú lakhatási támogatásnak is, s így tovább. Vége a készpénzes cafeteriának is.

Mi több, megszűnik az a kedvezmény is, hogy a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (például iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehet nyújtani. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy valamivel magasabb adó mellett, de még mindig kedvezményesen (15 százalékos szja és 19,5 százalékos eho mellett, szemben a béren kívüli juttatások 15 százalékos szja és 14 százalékos ehojával) adhatta a munkáltató a korábbi béren kívüli juttatásokat. A kormány jövőre bezárja ezt a lehetőséget is.

Nem találni a javaslatban az ígért szociális hozzájárulási adó csökkentést, ez vélhetően a költségvetési javaslat indoklásában említett új, önálló szociális hozzájárulási adó törvényben szerepel majd. A költségvetési javaslat indoklásában az olvasható: „a reálkereset alakulásának függvényében 2019 folyamán (várhatóan július 1-jétől) további 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó kulcsa”. A bevezetés pontos időpontja vélhetően ebből az új szochó törvényjavaslatból derül majd ki, ahogy a Varga Mihály által említett szochó kedvezményrendszer átalakításának részletei is.

Frissítés 21:46: a kedden késő este a parlament honlapjára végül felkerült szochó törvényjavaslatból az adócsökkentés időpontja nem derül ki, ugyanakkor az világossá vált, hogy szochó terheli majd a béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat az eddigi eho helyett, ugyanis a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást a javaslat összevonná.

Szja: megszűnik a különadó

A törvényjavaslat hatályon kívül helyezné a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára (75 százalékos különadó) vonatkozó rendelkezéseket.

Ezen túl 2019-től kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy új online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd, melyeket az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbít a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemélynek.

Jobban járhat a nyugdíjas dolgozó

„A saját jogú nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot e jogviszonyából adódóan, és járulékfizetési kötelezettség sem terheli” – olvasható a törvényjavaslat indokolásában.

A törvényjavaslat szerint 2019-től emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, méghozzá havi 7500 forintra, illetve napi 250 forintra.

Társasági adózás: vonzóbb a kiva, elhal az eva

A törvényjavaslat elfogadása esetén kedvezőbbé válnak 2019-től az energiahatékonysági beruházások adókedvezményére vonatkozó támogatási intenzitások, továbbá az energiahatékonyság javítását ösztönző kedvezmény felújítások esetében is igénybe vehető. 500 millió forintról 10 milliárd forintra emelkedik a fejlesztési tartalékba helyezhető, így beruházásokra fordítható összeg. A korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés adóalap-kedvezménye esetében a 20 millió forintos korlátnak befektetésenként kell megfelelni az egyes adóévekben. Lehetővé válik a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatások költségeinek megosztása a vállalkozások között. A munkahelyi óvoda üzemeletetésére fordított költségek az adóalapnál elismert költségnek minősülnek.

2019. január 1-jétől megszűnik a hitelintézeti különadó.

Jövő januártól az elektronikus fizetés erősítése, a készpénzhasználat csökkentése érdekébentranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

A törvényjavaslat szerint az egyszerűsített vállalkozói adót utoljára 2018. december 20-ig lehet választani. „Azon adózók, akik 2018. december 20-ig élnek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a törvény által meghatározott valamely ok következtében szűnik meg.” – olvasható a törvényjavaslat részletes indokolásában.

Vonzóbb lehet a kiva: a törvénymódosítás 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait, és 3 milliárd forintra emelkedne a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik.

A helyi adókról szóló törvény módosítása – összhangban az általános adózási célokkal – több ponton tovább egyszerűsíti az adóadminisztrációt. Ennek keretében kiemelendő, hogy 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz 117 történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

NETA: többet adóznak az alkoholok

A törvényjavaslat elfogadása esetén 2019-től valamennyi alkoholtermék adóköteles terméknek minősül. Ezen túl a népegészségügyi termékadóban alkalmazott adómértékek valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20 százalékkal nőhetnek. Emellett a hatályos adócsökkentési lehetőséggel való esetleges visszaélések megakadályozása céljából megszűnik az egészségmegőrző program költségének adóból való levonásának lehetősége.

Megszűnik a baleseti adó

A biztosítási adótörvény és ezzel párhuzamosan a baleseti adó részletszabályait tartalmazó népegészségügyi termékadóról szóló törvény módosításának eredményeként a biztosításokhoz kapcsolódó adók rendszere jelentősen egyszerűsödik. A módosítás szerint a baleseti adó megszűnik, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás adóztatása pedig – más biztosítási szolgáltatásokhoz hasonlóan – a biztosítási adó keretén belül valósul meg, az adó mértéke pedig jelentősen csökken – a törvényjavaslat elfogadása esetén. A részletes indokolás emlékeztet: a hatályos szabályok szerint a baleseti adót a biztosított fizeti, az adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás díjának 30 százaléka, de legfeljebb napi 83 forint. A módosítás megszüntetné a biztosított adóalanyiságát, az adó alanyává a biztosító válik. A javaslat a jelenlegi adómértéknél jóval alacsonyabb szinten határozza meg az adó mértékét, figyelemmel arra is, hogy a hatályos szabály szerinti adómaximum napi összege elsősorban a tehergépkocsik, vontatók utáni baleseti adóra vonatkozik. Ezért a javaslat rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szolgáltatás nyújtása esetén az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjbevétel 15 százaléka, azonban személygépkocsik és motorkerékpárok esetén (amely járműkategóriákban az adómaximum tipikusan nem érvényesül) az adó mértéke 20 százalék lesz.

A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forint lehet.

Egységes lesz a tej áfája

A törvényjavaslat a tejek adómértékét egységesen 5 százalékban határozza meg, vagyis az ESL és UHT tejek 2019-től az 5 százalékos adókulcs alá tartoznak.

A gabonatermékek és az acélipari termékek fordított adózása 2018. december 31-e után is fennmaradhat.

Egyéni vállalkozóknak is készít bevallás-tervezetet a NAV

Mivel az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak, nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének, melyet az adózóknak – hasonlóan az őstermelőkhöz és az áfá-s magánszemélyekhez – kötelező lenne kiegészíteniük. Az egyéni vállalkozók számára egyszerűsítené a bevallás kitöltését az, hogy csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokkal kellene kiegészíteniük az adóbevallási tervezetüket – olvasható a részletes indokolásban. A törvényjavaslat ezért valamennyi egyéni vállalkozóra kiterjeszti az eSZJA rendszert, és a módosítás azt is eredményezi, hogy a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Jön a bevándorlási különadó

Az adókötelezettség kiterjed a Magyarországon zajló bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatására (függetlenül a támogató és a bevándorlást segítő szervezet honosságától), továbbá a bevándorlást segítő Magyarországon bejegyzett szervezet működésének anyagi támogatására (függetlenül attól, hogy e szervezet hol folytatja tevékenységét) – áll a részletes indokolásban.

A törvényjavaslat meghatározza a bevándorlást segítő tevékenység fogalmát: e szerint ide tartozik a „bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampányok, média-szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel, továbbá a hálózatépítés és működtetés, valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propaganda-tevékenység, ha ezeket a bevándorlás (emberek véglegesnek szánt áttelepülése lakóhelyük szerinti országból más országba) ösztönzése érdekében végzik. A bevándorlás fogalmába nem tartozik bele a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése”.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amely egyben legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig (az adóbevallására nyitva álló törvényes határidő utolsó napjáig) köteles nyilatkozni a támogatás címzettje felé, hogy a bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette. Ha a támogató szervezet e nyilatkozattételt elmulasztja, a támogatás címzettje (a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet) válik adóalannyá.

Bevándorlási különadó-köteles a bevándorlást segítő tevékenység magyarországi végzésének anyagi támogatása vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása. A bevándorlási különadó mértéke a bevándorlási különadó alapjának 25 %-a, az adó önadózással teljesítendő – olvasható a törvényjavaslatban.

Sok minden más

A törvényjavaslat megszüntetné az indokolása aszerint „ csekély bevételt eredményező és ezáltal társadalmi hatást kiváltani alkalmatlan” kulturális adót.

Ezen túl 2018. augusztus 1-től a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörébe kerülnek a szerencsejáték szervezésével kapcsolatos hatáskörök, melyeket eddig a pénzügyminiszter gyakorolt.

A lapunk által kiemelt adónemek szabályozása is számos, más ponton változik, ezen túl a kormány javaslatcsomagja számos ponton belenyúl az illetéktörvénybe, az adózás rendjéről szóló törvénybe, az adóigazgatási eljárás szabályozásába, a vámjogba, a számviteli törvénybe és a könyvvizsgálói törvénybe is.

Forrás: Adóonline

The post Adócsomag, vége a cafeteriának! appeared first on Székhelyszolgáltató.

„Az előterjesztésben foglaltak és a kapcsolódó kommunikációk arra engednek következtetni, hogy a nagyvállalatok esetében a NAIH nem feltétlenül fogja követni ezt a gyakorlatot, így vélhetően a NAIH a nagyvállalatok körében fog élni a bírságolás jogával. Hangsúlyoznánk, hogy az előterjesztésben foglaltak nem úgy értelmezendők, hogy a kkv-k mentesülnek a GDPR megfelelés alól, ugyanis súlyos jogsértés esetén nem zárható ki a bírság alkalmazása velük szemben sem. Erre figyelemmel javasolt a KKV-nak is megtenni a GDPR megfeleléshez szükséges lépéseket” – mondta el dr. Márkus Csaba, a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere és a Deloitte GDPR csoportjának vezetője.

Példák súlyos esetekre
Zempléni Kinga ügyvéd egyetért ezzel az értelmezéssel: “első, súlyos jogsértés (például nagyszámú fogyasztókat érintő, folyamatos és szándékos adatvédelmi előírások megszegése) esetén minden vállalkozás– kkv-k és multinacionálisok egyaránt – bírságot kockáztathat” – olvasható a közleményében.

Súlyos jogsértésnek minősülhetnek az alábbi, nagy számú magánszemélyt érintő, hosszú időtartamú esetek; ilyenkor a NAIH feltehetően az első alkalommal is bírságot szabhat ki, még kkv-knak is. (A felsorolás nem teljeskörű.)

• Ha egy webáruház semmilyen adatvédelmi tájékoztatás nem nyújt a fogyasztóknak,
• Ha egy társaság felelőtlenül nyilvánosságra hoz érzékeny adatokat,
• Ha egy vállalat kamerákat helyez el öltözőkben,
• Ha egy társaság nem tartja be az alapvető adatbiztonsági követelményeket,
• Ha egy vállalat jogellenesen harmadik félnek értékesít személyes adatokat,
• Ha egy online portál úgy kezeli a fizetési adatokat, hogy ahhoz bárki könnyen hozzáférhet.

(infostart.hu)

The post Súlyos jogsértés esetén a kkv is bírságolhatók appeared first on Székhelyszolgáltató.

Hozzátette, hogy az elektronikus közigazgatásban 2018 január elsejétől nemcsak a Cégkapu indul el, hanem az ügyfeleknek szóló e-papír szolgáltatást is a mostaninál lényegesen több elektronikus ügyintézést biztosító szervezet fogadja. Az e-papír szolgáltatáson keresztül az elektronikus ügyintézést biztosító szervezethez hitelesen eljuttatott küldeményt a címzett köteles fogadni, és arra válaszolni – tette hozzá.

Fedorkó Tamás, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatásfejlesztésért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018 első fél évében a tervek szerint még elfogadja az Ügyfélkapun benyújtott dokumentumot, de lehetőség van a Cégkapun keresztül is beadni a küldeményt az adóhivatalhoz.

A Cégkapu fejlesztésénél tekintettel voltak a cégek megnövekedett és speciális többletigényére az Ügyfélkapus ügyintézéssel szemben. Cégkapun keresztül lehetőség lesz egy-egy vállalaton belül több munkatársnak jogosultságot adni az ügyek intézésére, de egy cég megbízhat egy másik vállalkozást is a feladattal – mondta Pándi Boglárka, a NISZ e-közigazgatásért felelős osztályvezetője.

A háttérbeszélgetésen bemutatták, hogy a Cégkapu és Ügyfélkapu egy felületen lesz elérhető. Az egységes felületre belépő személy kiválaszthatja, hogy milyen minőségben, magánszemélyként vagy cégként kíván ügyet intézni.

A 2018 januárban élesben induló Cégkapu tesztelésére december elejétől lehetőség lesz, illetve a magyarorszag.hu honlapon oktatási segédanyagot tesznek közzé – mondta Dávid Róbert, a Belügyminisztérium főosztályvezetője.

Forrás: MTI

The post A társaságok januártól csak Cégkapun át intézhetik ügyeiket. appeared first on Székhelyszolgáltató.

Hatalmas változások jönnek az ügyintézésben – mindenkit érinteni fog

Az Ügyfélkapuhoz hasonló Cégkapun keresztül a cégek, alapítványok, gazdálkodó szervezetek online tartják majd a kapcsolatot a hivatalokkal, dokumentumokat küldhetnek, fogadhatnak, így személyes ügyintézés nélkül, kényelmesebben és gyorsabban intézhetik a cégügyeiket.

A regisztrációt az e-ügyintézési törvény alapján augusztus végéig kell elvégezni, a törvény azonban egy átmeneti felkészülési időszakot biztosít, így ez 2017. december 31-ig hátrányos jogkövetkezmények nélkül tehető meg. Az illetékes hatóságok 2018 január 1-jétől jogosultak lesznek a törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés megindítására azon gazdálkodó szervek esetében, amelyek nem regisztráltak.

A közeljövőben kihirdetendő kormánydöntés alapján az egyéni vállalkozók továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra, ebből adódóan a regisztrációs kötelezettség ezt a kört nem érinti.

The post A Cégkapu regisztrációra kötelezettek, július 3-án 14 órától tudnak kötelezettségüknek eleget tenni a cegkapu.gov.hu oldalon – közölte a Belügyminisztérium az MTI érdeklődésére. appeared first on Székhelyszolgáltató.

A javaslat több legyet ütne egy csapásra:

• az aktív, dolgozni kívánó időseknek biztosítana foglalkoztatási lehetőséget,
• hasznosítaná az ő tapasztalatukat,
• enyhítené az idősek elszigetelődését,
• és orvosolná a munkaerőhiányt.

Megnéztük, mit ígérnek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, és ahhoz képest hogyan foglalkoztathatóak jelenleg az idősek.

Az új szövetkezetekről a következőket lehet tudni:

• vállalkozásnak számítanak majd, és csak természetes személyek lehetnek a tagjai, minimum 90 százalékban öregségi nyugdíjasok.
• Minden tagnak vagyoni hozzájárulást kell fizetnie (hogy mennyit, azt majd az alapszabály határozza meg), személyesen közre kell működnie, és nyilatkoznia kell, hogy igénybe veszi majd a szövetkezet szolgáltatásait.
• A szövetkezet eredményes gazdálkodás esetén közösségi alapot képezhet, amelyből havonta egyszer segélyt és támogatást adhat a tagoknak, illetve hozzátartozóiknak, a minimálbér erejéig.
• Fordított áfázás alá esnének, ami könnyítés (vagyis a vevőnek kellene megfizetnie az áfát).
• Az állam támogathatja őket. Szükséges és arányos mértékben. Hogy ez konkrétan mit jelent, nem derül ki a javaslatból.

Amennyiben a parlament elfogadja az indítványt, a törvény kihirdetése után 15 nappal már meg is alakulhatnak az első szövetkezetek.HIRDETÉS

A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számos szempontból kivételnek számítanak majd:

• nem számít majd munkaviszonynak a tagok munkavégzésre irányuló jogviszonya (sem az öregségi nyugdíjasoké, sem a többieké).

Hogy ez miért lenne jó, kapóra jöhet a nyugdíjas közszolgáknak – ha jól értelmezzük, ők megtarthatnák a nyugdíjukat, nem úgy mint most, amikor dönteniük kell: dolgoznak vagy nyugdíjat kapnak.

A nyugdíjasnak ez azért nem lehet jó, mert ha jól sejtjük, levont nyugdíjjárulék híján nem járna neki a járulékalap után az évi 0,5 százalékos nyugdíjemelés.

Irodánk felkészült a jogszabály elfogadására és az új típusú szövetkezet alapítására.

Várjuk azok jelentkezését, akik tagok szeretnének lenni!

The post Közérdekű nyugdíjas szövetkezet appeared first on Székhelyszolgáltató.

A bál helye, időpontja: Villa Medici 2017. január 28. 18 óra 

Zene:  Várkonyi András

Műsor: Keller Marci, a Petőfi Színház fiatal művészpalántája

Belépődíj: 10.000,- Ft/fő, amely tartalmaz 2.000,-Ft támogatást.

Tombola: 1.000,- Ft

A Bál bevételéből dr.Gécs Sándor főorvos úr kérésére az Urológiai Osztály eszköz beszerzését támogatjuk.

A bál keretein belül kerül sor a veszprémi Zonta Club Adventi koncert adományának, ágytextília jelképes átadására.

Rendezvényünk nyitott, mindenkit szívesen látunk, aki színvonalas szórakozásra és jó társaságra vágyik.

A bál minimum 50 fő részvétele esetén kerül megrendezésre.

Jelentkezési határidő 2017. január. 25.

A részvételi szándékot a pontos létszámmal és ülésrenddel (ki hány fővel illetve kikkel akar egy asztalnál ülni) várjuk az alábbi elérhetőségeken:

Horváth György Titkár 30/902-3063 hkonyv@hkonyv.hu

Veszprémi Első Lions Klub

The post Lions – Zonta Bál 2017 appeared first on Székhelyszolgáltató.