A kormány új törvényben szabályozná 2019-től a szociális hozzájárulási adót, mely összeolvadna az egészségügyi hozzájárulással, így értelemszerűen a szocho kedvezményrendszere is érdemben átalakul a kormány szándéka szerint.
Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre változatlan, vagyis az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az
ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.
A korábban egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek a továbbiakban szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek.
Ezek a következők:
- Ø az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások,
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások,
- Ø a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege,
- Ø ahol adófizetési kötelezettség áll fenn a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- Ø az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
- Ø a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.
Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka.
Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül a javaslat
szerint.
A törvényjavaslat alapelve szerint az adó „megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás
igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, támogatás összegét nem befolyásolja”.
A szociális hozzájárulási adóból kedvezmény vehető igénybe:
- a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak;
- a munkaerőpiacra lépők;
- a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők
- a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók;
- valamint a közfoglalkoztatottak után.
A kedvezmény általában két évig jár, legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető és az adómérték 50 százalékát jelenti. Ennél nagyobb kedvezményt kapnak a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők foglalkoztatói, akiknek 3 évig nem kell adót fizetniük, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatóit is mentesítik a közteher alól. Az új kedvezményrendszer azt jelenti, hogy megszűnnek a munkahelyvédelmi akcióterv által biztosított adókedvezmények.
A szochót továbbra a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni, viszont a javaslat elfogadása esetén a NAV tájékoztatja a foglalkoztatókat arról, hogy mely dolgozója után milyen adókedvezményt vehet igénybe.